Kilenc napja használom a Tindert. Azóta piszkosul ketyeg az óra, s várok az őrült vibrálásra, de a Tinder… pofátlanul megfeledkezett rólam. Meg arról az extra feltétről is, amit kértem.

Az előző bejegyzésekben megismerkedhettetek Egyeskétől kezdve Ötöskéig a "párjaimmal", a Tinder-kihívás eddigi szereplőivel, viszont… most lépjünk tovább. (Emlékezetfrissítés gyanánt: Online jelentem: Superlike a Tinder-kihívás első napjának!, A Tinder-kihívás: Karakteres zöld pipák – 1. rész, A Tinder-kihívás: Így Tinderezik egy szentimentálisszőke – 2. rész)

Mindeközben piszkosul ketyeg az óra. De tök feleslegesen. Na jó, ez csak a türelmetlen(ebb) énem pofátlan segélykiáltása néhány új match után. És a Tinder-kihívás kilencedik napján.

Amúgy ez így… baromira nem fair! Míg én a zöld pipák kereszttüzében, naponta többször fejezem ki tetszésemet a környékbeli, borostás és/vagy tetovált srácok hetvenöt-nyolcvan százaléka iránt, addig a Tinder szimplán megfeledkezett rólam. (És másról is.) Próbáltam bevetni a „szőke” mivoltomat és kicsit értetlenkedve figyelni a történéseket, de az a helyzet, hogy semmi sem változott. Pedig állítottam a keresési feltételeken, a kilómétereken, a profilomon, a képeimen… szóval keresztbe-kasul mindent átszerkesztettem, hátha… hátha őrülten, vibrál végre egyet a telefonom!

De nagyon kínkeservesen jöttek azok a matchek! Már arra is gondoltam, lehet, eltűntem a Tinder-radarról, vagy  csak álmodom az egész kihívást.

És a következő Tinder-sztori match hiányában elmarad (?)

Bakker, dehogy! Csak most kezdődik igazán a sztori! Kezdjük ott, az egyik „párom” hiába kapott zöld pipát a német kisfiús karakterére, ha a „talika baba” befészkelődött az online beszélgetésünkbe. Hatoska, halkan megsúgom: ez nem szexi! Aztán leírtam egy „talcsikahhh” szónak álcázott valamit, amellyel a szarkazmusomat tápláltam, de Hatoska nem vette a lapot. Vagy csak nem akarta venni. Majd furcsamód megérdemelte a jóaszótesót, mivel a megfázásomra húslevest hozott volna. Persze gondolati síkon, de köszi(kehhh)!

Egyébként az elmúlt napokban ismerkedtem néhány sráccal, az egyik túlbuzgó, a másik pedig furcsállta, hogy én motivációs könyvekből (is) „erőre kapok”, aztán volt olyan is, aki a fürdőszobából küldött képeket magáról. És kapaszkodjatok meg…. ruhában! Nagyon merész!

Közben betoppant az online életembe egy viruló, harmincas olasz, Heteske, aki azonnal a tettek mezejére lépett volna, mondván a Tinder-kihívás utolsó részének megadhatnánk a módját. Nevettem egyet, majd kettőt, aztán túl sok volt az olaszos sármjából. Pontosabban a rámenősségéből. Van egy határ, ami után nem vonz, hanem kifejezetten taszít, az a bizonyos „mód”. Egyébként Heteske csak a kihívás végén érkezik Magyarországra, s akkor már Tinder nélkül fogok sztorizgatni.  Szóval rossz az időzítés. 

Kérek szépen egy extra feltétet!

Lehetőleg ínyenc módon. A Tinder-sztorik méltó zárást érdemelnek, méghozzá egy sikeres találkozó formájában, amely feltenné a pontot az i-re. Jóllehet az évek alatt a Tinder-felhasználók széles palettáját ismerhettem meg, de… de ezúttal kicsit többre vágyom. Például arra, hogy Tinder, ne felejtsd el az extra feltétet, amit kértem! (Tudom-tudom, néha rólam is megfeledkezel...) 

Az extra feltét az a plusz, amely megadja a sikeres sztorik esszenciáját, nélkülözi a fáradt kételyeket, s kifogásoktól mentesen mond igent egy ígéretes Találkozóra. Na, így érthető, Kedveseim?

Tulajdonképpen a Tinder-kihívás során még nem fogalmaztam ennyire konkrétan. A „megbékélés” és a kétszáz match mellett, egy extra feltét is szerepel a céljaim között. Persze két hét leforgása alatt kellene mindezeket teljesíteni, hiszen ez a kihívás!

Tinder, ha tetszik az ötlet, csak nyomj rá egy zöld pipát!

A részleteket a következő részben megbeszéljük.

(Fotó: We Heart It)