Hevesen, s zöld pipákkal jutalmaztam a karakteres Tinder-felhasználókat, akikkel mégiscsak matcheltem, de szigorúan szentimentálisszőkén, mivel úgy az igazi. Sztorik a Tinder-kihívás második napjáról.

Ketteske és Hármaska akcióba lép 

Most, miközben írok, serényen számolom a karaktereket, és ezúttal nem a Facebook-profilomon settenkedő, #ötperc hírnévért ácsingózó „párjaim” kerülnek reflektorfénybe, hanem azok a matcheim, akik mögött izgalmas egyéniségek kopogtatnak némi figyelemért. A kiemelkedő karakterek külön-külön érdekes személyiséget hordoznak magukban. Vagyis inkább rejtenek, hiszen a külcsín alapján még mindig könnyebb ítélkezni, mint megismerni a másikat. 

Szóval értéket rejtenek. Igen, jól olvastad. A sztereotípiák sokunkat elvakítanak, és az alapján ítélünk, amit látunk. Néha eszünkbe sem jut, megismerni a másikat. Csak eszeveszettül ítélkezünk: szőke, akkor buta, focizik, akkor semmi máshoz nem ért – persze a focin kívül – , ha izmos, tuti nem agyra gyúr. És még sorolhatnám… igazából, sosem lenne vége. De vége lehetne.

A sztereotípiákhoz kapcsolódik a következő sztorim is, Ketteskével a főszerepben. Ketteske kifejezetten „korrekt” – és még alliterál is – , vagy írhatnám úgyis, nincs szüksége Photoshopra. A kockák nem retusálás eredményei, hanem a kőkemény munkájának gyümölcsei. Bizonyára emlékeztek a Félresikerült Tinder-sztorik – 1. részére, amelyben glazúrmentesen leírtam, hogy A csak a csirke-rizs kombóra esküszik. Viszont Ketteskét nem szipantotta be a rizs-csirke kombó, ezáltal pedig kellemesen csalódtam benne. Rendkívül szimpatikus nekem. És valószínű, hogy nem csak nekem. Ott vannak a kétszáz feletti matchek is…, mert ezt a csekély információt külön megosztotta velem.  

Míg Ketteske csalt némi mosolyt az arcomra, addig a sértődékeny  Tinder-párjaim feladták számomra a leckét. Azt a leckét, amelynek a lényege a türelem, a nyugalom, és a higgadt hozzáállás. Történt ugyanis, az egyik párom gondolt egyet, majd megsértődött azon, miért  ennyire „későn” tudattam vele azt, hogy én egyébként cikksorozatot írok a Tinderről. A „későn” egészen pontosan azt jelentette, harmadik, vagy negyedik kérdés (?!) után említettem meg neki ezt az információt. Ezután úgy láttam helyesnek, ha adok Hármaskának időt lehiggadni – mert én alapvetően nevettem az egészen, mert szentül hiszem, nincs olyan felhasználó, aki azt ennyire a szívére venné, hogy blogolok. Na, meg a "későn" érkező választ…Szóval míg mások jóízűen poénkodnak ezzel a blogolással, illetve hangulatjelekkel övezve érdeklődnek: „én is benne leszek a bejegyzésben?”, addig Hármaska azonnali válaszreakciót várt az üzeneteire.  És mivel azt nem kapta meg, így „elvált” tőlem. Szétváltunk. Hát jól van…valóban akcióba lépett. 

Ez a „szétválás”, mint funkció/alternatíva/megoldás meglehetősen alattomos, de népszerű. Tehát: „késett” válasz, az adatlapról hiányzó pucér képek, titkolt Facebook-profil, mind-mind egyenértékű  szétválás, tehát a törlés fogalmával. Tök érthető, nem? Rohadtul nem.

Oké, azt hozzáteszem, én azoknak a "párjaimnak" egyáltalán nem válaszolok, akik megjátsszák magukat, vagy a sorok között panaszkodnak. De ez a személyes meglátásom. Nincs szükségem negatív, pesszimista Tinder-felhasználókra, akik folyamatosan hangsúlyozzák, hogy mennyire szerencsétlenek a szerelemben, a társkeresésben, meg úgy az életben. Őszintén kívánom, találják meg a saját boldogságukat, s éljenek teljes értékű, kiegyensúlyozott életet. Nekem már sikerült. Kizárt, hogy ezen változtatni fogok. Pont.

A Tinder-kihívás második napján tapasztaltam... 

A kerek idomú, bomba csajok mellett pózolni még mindig trendi a Tinderen, #lol. Nyilván úgy kell ismerkedni egy társkereső applikáción, hogy a képen egy csinos lány látható az adott férfi felhasználó mellett. Tuti siker... 

Az egyik kedvencem az a kép, amelyet  az egyik külföldi srácnál láttam: megszerkesztett egy képet magáról és egy híres férfimodellről. Próbálta érzékeltetni, kettejük között megtévesztő a hasonlóság. Mint két tojás. (Se.)

Egyébként a „mesélj magadról”, a "mit kell tudnom rólad?", illetve a fel sem tett kérdésre adott válasz, amely egyértelműen azt jelenti,  eltévesztette a "párom" a címzettet – amatőőőr – , meg a "muszáLY" ... szóval ezek láttán fejvesztve menekülök. Vagy vissza sem írok. (És nem csak én reagálok így. Nem véletlenül.)

A Tinder-kihívás második napját mondhatni karakteres zöld pipákkal zártam. Találkozókra a közeljövőben sor fog kerülni, hiszen tudjátok, két hét áll rendelkezésemre, hogy megbékéljek az alkalmazással. Ehhez pedig az első szint az, hogy lesz legalább egyetlen egy olyan Tinder-találkozóm, amely nem félresikerült. Tehát kíváncsian várom, mi fog történni, valószínű a Deák téren, s az is valószínű, hogy egy kávé mellett. Cukormentesen. 

A blogbejegyzés során amúgy megjelent egy ismerős rúzsfolt a kávés csészémen. Persze diétabarát verzióban. Mindeközben a távolba révedek és… na jó, ez volt a szentimentálisszőke verzió. A valóság: igen, valóban ott volt az a bizonyos rúzsfolt,  azon a bizonyos csészémen, de már megittam a kávémat. Nagyon gyorsan. Már bambán nézek előre. Várok egy új match-re.

Meg sztorira.

De két nap múlva erre is visszatérünk. 

(Fotó: Saját)