Fél éve glazúrmentesen leírom a véleményemet az online ismerkedésről, a Tinderről és a férfi-nő kapcsolatról, illetve különféle sikertörténetekről sztorizgatok nektek. Miután tavaly, október kilencedikén elhatároztam, blogolni fogok, és mindent megteszek annak érdekében, hogy elérjem a céljaimat, 180 fokos fordulatot vett az életem. Ezért pedig nagyon hálás vagyok. Egy boldog kapcsolat margójára.
Rengeteget tanultam a blogomtól: a kitartásról, a stabilitásról, a fejlődésről és céljaim megvalósításáról egyaránt. Jóllehet esetenként viharos volt a kapcsolatunk, és volt szerencsénk néhány okoskodó negatív kommentelőhöz is, de minden „problémát” kihívásnak tekintettünk. Tanultunk azokból, így folyamatosan fejlődünk – együtt. Hiszen az Enna Megmondja mindennek a kezdete, az alapja, az alkotóeleme, és hat hónapja minden egyes nap hálát adok érte. Mivel egy olyan felület, ahol a gondolataim életre kelnek, majd különféle sztorikban találnak otthonra: a félresikerült Tinder-sztoriktól kezdve Hella és Henrik igaz szerelmének történetéig.
Nem tudom elképzelni az életemet blogom, ezáltal pedig a céljaim nélkül sem. Egyre magasabbra és magasabbra célzok, mondhatni ébren „álmodom”. De igazából ez nem is álom, hanem az én boldog valóságom, amelyre – titkon – mindig is vágytam. Csak gyáva voltam lépni, tenni érte. Mert tuti „veszítek”, vagy „nekem úgysem sikerülne”, egyébként „ki tudja, mit gondolnak majd rólam…”. Szóval elhitettem magammal, hogy már a gondolat megszületésekor is kudarcot vallok. Én rohadtul hazudtam! Hosszú éveken át becsaptam magam, és levegőt sem vettem a komfortzónámon kívül. Hazudtam a boldogságról, a szerelemről és minden fontos dologról csak azért, nehogy fájjon nekem. Mert a kudarc fáj – főleg egy maximalistának.
Majd megelégeltem a panaszkodásomat, és tavaly, október kilencedikén cselekedtem. Életem legjobb döntése volt, hogy létrehoztam az Enna Megmondját, hiszen rengeteg élményt, tapasztalatot köszönhetek neki. Megtanított kitartó(bb)nak lenni és stabilan fejlődni. Mindemellett ő a kapocs hozzátok, a Kedves Olvasóimhoz, akikért nagyon-nagyon hálás vagyok. Megtisztelő, hogy vagytok nekem, nekünk. Mivel mertem kilépni a komfortzónámból és felvállaltam magamat: a gondolataimmal, az egykori Tinder-párjaimmal és sztorijaimmal együtt, így megtettem az első lépést a céljaim felé. Tudjátok, nekem az írás szerelem és önkifejezés egyszerre. Nem hagyhattam a majdleszvalahogy címke alatt porosodni.
Szóval minden reggel, miután kinyitom a szememet, érzem, hogy ismét csodálatos napom lesz. Ugyanis építhetem tovább a saját kis világomat és szívvel-lélekkel sztorizgathatok. Az őszinte írásaimmal pedig inspirálhatlak titeket, Kedveseim, ez pedig nagyon boldoggá tesz – pontosan fél éve.
(Fotó: Innen)
