Tudom-tudom, nagyon kényelmes ma a telefonodat állandóan nyomkodni. Viszont a holnapod mindig a legzsúfoltabb, akkor „kell” a legeslegnehezebb feladatokat megoldanod, akkor futsz eggyel több kört, akkor nem eszel édességet és valószínű, hogy akkor fogsz tanulni a másnapi zh-ra is. És láttad már az új részét a kedvenc sorozatodnak?

Sorolhatnám a szebbnél-szebb „holnap variációidat”, aminek az esetek többségében  – furcsa módon –  mindig ugyanaz a vége: majd holnap. Ugye ezeket a happy endeket már mindenki ismeri. Azonban ez a bizonyos „boldog vég”, mint olyan, hagy némi kivetnivalót maga után. És angolul is.

Eleve az a befejezés lehet boldog, aminek megadjuk a lehetőséget, arra, hogy azzá váljék. Dobálózhatnék olyan nagy horderejű kijelentésekkel, mint: adj magadnak esélyt arra, hogy az adott pillanatban cselekedj,  s ne halogasd későbbre a kívánatos vagy nemkívánatos teendőidet. Tulajdonképpen azt is írhatnám, hogy nyugodtabban hajtanád álomra a fejedet, ha tudnád, holnap nem kell a bonyolult matematikai/jogi/fizikai/glamour-napos feladatot megoldanod. Szóval, hidd el nekem, a mától való elszakadás (annyira) nem fog fájni.

Hé, Te ott! Én tudom, hogy az általam felsorolt, megoldásra áhítozó alternatívák, milyen érzést váltanak ki belőled. Ezért ez a hírem, így hétfő estére:

• Ezzel nem vagy egyedül.
• A „holnapok” végeláthatatlanok, szemtelenül terjednek és a kávét cukormentesen isszák.
• Na, jó, talán még tej nélkül is.

Ha nem hiszed, járj utána!

És ezt ma még megteszed?