Tedd félre a közvetlen környezeted „elvárásait”, s figyelj egy kicsit rám. Tudom, hogy te is várod a szeretet ünnepét, a karácsonyt, viszont még mindig szingli vagy. És most kérsz egy cukormentes párkapcsolatot a Jézuskától. Jegyzet.

Egy cukormentes párkapcsolatot kérsz a Jézuskától, mert az nyilván „egészségesebb", mint a hagyományos, a cukormáz amúgy is elolvad – vagyis te ezzel nyugtatod magad, majd jön a szembesítés: szia, Magány! Persze nem minden ilyen fekete-fehér, hanem kifejezetten színes. És amikor boldoggá tesz az, hogy van időd magadra koncentrálni, a közvetlen környezeted hajthatatlanul ontja magából: „ciki, hogy nincs senkid”, és „mégis milyen dolog ez?”, tudod, „lassan már meg kellene állapodnod”. Bla-bla.

Bla-bla. Beindulnak az elméd fogaskerekei, időközben Forma-1-es pilótának képzeled magad, viszont te most az idővel versenyzel. Kitalálod, hogy regisztrálsz egy online társkereső oldalra, esetleg applikációra. Félelmet nem ismerve válogatsz és hősiesen szelektálsz a felhasználók között. Kiugrasz a bőrödből, amikor az általad jobbra húzott illető ugyanígy cselekszik, szóval ő is jobbra húz téged. Ahogyan a lávsztorikban, „egymásra találtok”, s elkezdtek kommunikálni. Különböző fázisokon mész keresztül: egyszer akarod, egyszer nem, tetszik, vagy mégsem, azt se tudod mit akarsz, majd belemész a találkozóba. De ne ugorjunk ennyire előre! Közben ott van még egy karácsony.

Karácsony a szeretet ünnepe – diétabarát verzióban is!

Személy szerint imádom a karácsonyt. Imádom a hangulatát. Imádom, hogy minden évben Hugh Grant – az Igazából szerelem szupervonzószereplője – az állandó partnerem, ugyanis képernyőn keresztül eléggé egymáshoz nőttünk. Nálam ő az abszolút befutó. Bocs, Kevin!

Család, szeretet, béke. Három magasztos hangvételű szó, amely képes életet lehelni minden egyes sötét sarokba, és elfelejtett zúgba egyaránt. Önzetlenül színt visz a mindennapokba. Évente egyszer pedig igazán szánhatunk időt arra, hogy figyeljünk a másikra. Nem online, nem üzenetben, nem posztokkal tarkítva, csak együtt, egy asztalnál, s kapaszkodj meg: szóban kommunikálva. Ez az igazi ajándék. (Diétabarát verzióban is!)

És akkor itt van az a cukormentes párkapcsolat, amit kértél a Jézuskától. Én minden karácsonykor szingli voltam. Ez idén sem változik. Ezt egyáltalán nem bánom, és szerencsére a környezetem igyekszik megbékélni ezzel a ténnyel. Régen szerettem erőteljesen hangsúlyozni, hogy örökkéegyedülmaradok, viszont az évek alatt rádöbbentem, ez nem igaz. Ez nem lehet igaz. Vagyis azért vagyok egyedül, mert még nem találtam meg a megfelelő partnert – egyébként online sem. Majd ha jön Ő, akkor valószínű, érzékelni fogom azt a bizonyos változást az életemben. Ám addig hadd koncentráljak csak magamra, és élvezzem azt a szingliséget.

Amikor totálisan elveszett vagyok kettő pont nulla, meghallgatom a kedvenc retro slágereimet. A kilencvenes évek szülötte vagyok, így a repertoárból nem hiányozhatnak Britney Spears örök klasszikusai sem, s ó, Backstreet Boys! (Ajánlom neked is a tinédzserkorom kedvenceit!) Tiniként fáradhatatlanul vártam, Nick Carter kopogtasson az ajtómon, mindeközben persze eltelt jópár év, s nemhogy Nick nem toppant be az ajtómon, maga a szerelem/kapcsolat/valamiolyasmi sem.

Hidd el, a szingliség nem ciki! Jövőre leszek huszonöt éves, de nincsenek álmatlan éjszakáim amiatt, hogy a Facebookon nem változott meg a kapcsolati státuszom. Sőt: karácsonyra nem fogadok fel egy „párjelöltet” sem. Ezt a sztorit már megírták néhány hollywoodi forgatókönyvben.

Én szimplán csak hagyni fogom, hogy a karácsony megérintsen, és átjárja a lelkemet. Ahogy ezt minden évben tette. Cukormentes párkapcsolattal, vagy anélkül.

Na…

 És te idén hogy döntesz?

(Fotó: https://abstract.desktopnexus.com)